a 2008as szibériai kalandtúrán történt. (teljes napfogyatkozás-megfigyelés, Szibéria-felfedezés rulez.)
egy kedves szállodába vettük be magunkat egy hétre.
a reggeliztető hölgyek gépírt orosz-angol súgóval közlekedtek, amikor megkezdtük a barnauli tartózkodásunkat. persze előbukkantak az agyainkban holmi 10-20-30éves oroszórai tanulmány-emlékek, amiket igyekeztünk is feleleveníteni.
a чай-ra azért emlékszem még mindig. reggelihez (a kaviár mellé ;-)) általában teát kértünk.
első nap, meg második nap kiszúrták a szemünket valami félmaroknyi KVscsészével; na erre kézzel-lábbal mutogatni kezdtünk, hogy márpedig nagyobb adag teára vágyunk, hamá' Oroszország.
a következő történt: a nőszemély elővette a már ismert félmaroknyit, meg egy ~7,5decis söröskorsót, hogy ez a választék. :-D
na, akkor a sörösre mutattunk. onnantól kezdve minden reggel (a kaviár és a tojásrántotta mellé) большой чай-t kértünk.
ennyi a vonatkozás.
a korábban emlegetett KVzoos pultoslányok persze olyan (OLYAN) fiatalok, hogy már olvasni sem tudnak cirillül. :-/
háát... az én koromban... ezek a mai fiatalok... kénytelen vagyok korombéliekre és idősebbekre hagyatkozni. ;-)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése