return to sender...

mondta a Kéthetes a minap.
majd visszaburította a deci anyatejet a...
a dekoltázsomba. :-D

találós kérdés következik.

mi a KÖZÖS 2008 októberében és 2012 februárjában?
az első helyes megfejtő igazi csokit kap nyereményként.

Schaffhausen, Rheinfall, jó régen...

emlékeztek-e, Eszterchen és Katachen, amikor "csak" egy fél napra ugrottunk át Németországból Svájcba, tán 2004ben, csóró alig-végzett-ként, a seggünkön még tojáshéjjal, és csak 6 CHFt akartunk venni, hogy a cuccunkat betegyük a csomagmegőrzőbe, amíg meglátogatjuk a Rajna-vízesést?

gondoltuk, hogy ami nálunk van  €-cent, az elég lesz 6 CHFra.
és a bankban a néni azt mondta a 6 CHFra, hogy mittodomén, 4 euró?
vagy hogy annyiért csak 5,50-et ad?
és hárman nekiálltunk összekaparni annyit, de vagy nem volt nálunk annyi apróban, vagy nagyon csúnyán néztünk, hogy hogyhogy ENNYIBE kerül 6 CHF, mikor CSAK A CSOMAGMEGŐRZŐBE akarjuk beledobálni?!
ésakkor megszánt minket a pénztáros néni, és mondta, hogy oké, azért az apróért ad nekünk 7,50-et, vagy mennyit, és jónapot?
ésakkor Eszterchen szólt, hogy villámgyorsan fogadjuk el, és tűnés, mert még meggondolja magát?
és miután kijöttünk, megmagyarázta a néni bizonyítványát.

bedobáltuk, betoltuk a hátizsákokat, és még maradt is 1,50.

akkor elindultunk a Rheinfallhoz, és perszehogy nemsokára pisilni kellett, mint a csajoknak általában (meg azóta (vagyis 2,5 éve) azt is tudom, hogy a kisgyerekeknek is mindig a lehető legrosszabb időpontban kell pisilni), és az egyfrankos perszehogy nem volt jó a nyilvános WC ajtajába, mert oda félfrankos kellett (volna), így kénytelenek voltunk megtanulni piszoárba pisilni, mert az bezzeg ingyenes volt.

na, bocs, ez a kedves történet ma délelőtt óta úgy kikívánkozott belőlem. ;-)

mint ahogy a Danika...,

az utóda, az Ajakpiercinges Szőke Nő sem sajátította még el 100%ban a csokizó itallapját.

PONT ugyanaz a hiba történt tegnap, mint néhány hete, amikor még a barátnőjét-a-kivilágított-üzlethelyiségben-nyaló-faló-és-egyébként-az-üzletben-az-összes-haverját-vendégül-látó-Danika volt szolgálatban.
úgy, hogy egyszer be sem mentünk, mert nem is tudtunk volna leülni.
sőt, lehet, hogy bemenni sem.
annyian voltak bent.
vagy mint az oroszok.
de az oroszokat szeretem.
a maiakat.

tegnap megint egy nővel voltam fogyasztani.
mindketten ízesített forró csokit ittunk.
aminek a darabára ugyebár 550 pénz, nem 450. mert a nőszemély is 450 Ft-ot ütött be.
szerencsére most nem Lilla volt velem, aki OLYAN BECSÜLETES, hogy rögtön szól a pénztárosnak. ;-)
mással voltam, meg én is csak itthon vettem észre, muhhaha.
azt a 10^2 Ft-ot bizony nem megyek be visszaadni, de NEM ÁM!

az a szerencséje a nőszemélynek, hogy legalább a KV ára a fejében van.
bár...
legközelebb, ha arra járok, azért tőle is kérek egy ristrettot.

kíváncsiságból, hogy vajon 20 Ft-tal többet üt-e be, mint amennyibe a termék kerül, mint a (lásd-fent-milyen-)Danika anno.
meg kíváncsiságból, hogy ő vajon TUDJA-E, hogy MI AZ A ristretto.

és ez mind semmi!

a CSOKIFÉLGÖMB ÖSSZEMENT!

a FÉLGÖMB, amit a KVhoz adtak mindig.
az egy kb. 1,8 cm átmérőjű FÉLGÖMB volt.
amikor meg épp elfogyott, nem volt legyártva, akkor a bezzeg-a-régi-lányok NÉHÁNY darab csokipöttyel kísérték a KVmat. nem EGYETLEN, hanem NÉHÁNY. ami térfogatra kb. kitette a FÉLGÖMBöt.

na de tegnap...!
egy darab (írd és mondd!) lapos, 4 mm-es PÖTTYÖT kaptam.
kérdezem, hogy és a CSOKIFÉLGÖMB?!
micsoda, kérdezi a szőke nő, ő olyannal nem is találkozott.
mondom, hurrá, újabb tanújele a minőségi szolgáltatás lesüllyedésének... :@

borzalmas.
megint csalódtam.

mint a sajtbolt megszűnésekor...

de hát...
ez Magyarország.

azért a nemrég beígért 2 ingyenKVt még megisszuk Tündikével.
mert miazhogy ki van írva, hogy nyitás december elsején 13:00 órakor, és december elsején 13:40 órakor még SEHOL SENKI?!
na, akkor kaptam az ígéretet.
majd a bizonyíték nyugtá(já)val dicsérem a napot, háhháhá.

szerencsére még vannak olyan szolgáltatók (bár ebben az országban egyre kevesebben, de azért még itt is akad), akikkel elégedett vagyok.
akik ÜGYFÉLSZÁMBA vesznek.
akik mosolyognak.
akik úgy tesznek, mintha SZÍVESEN vennék, hogy én vagyok az ügyfelük, és KISZOLGÁLHATNAK.
sőt, még az is lehet, hogy tényleg szívesen is teszik.
de ez nem fog kiderülni.
na de
szerencsére külföldön is vannak ilyen szolgáltatók, jól. ;)

is it time to go...

our separate ways, mondta a bölcs Moore.
a JÓ RÉGI múltban volt egy férfi, aki ezzel a zeneszámmal intett búcsút nekem (magyar(abb)ul küldött el a sunyiba ;))...

ki gondolta volna, hogy...
az esemény után 10-12 évvel Gary Moore egyszerűen MEGHAL?!
még ilyet.

mindkettőt sajnáltam.
az elsőt tán kicsit jobban. :^)

óda a paszternákho'

az elmúlt néhány napban az átlaghoz képest gyanúsan SOK önzetlenül segítő kedves emberrel taláxottam.

az úgy kezdődött, hogy

ugyebár itt van az ősz, már megint újra, és eszembe jutott, hogy valami zaftos, tömény, tepsiben sült kajával kéne megünnepelni.
ritkán csinálok shepherd's pie-t, mert nagyon macerás, de most pénteken megcsináltam az alját, a szottyot, és félretettem pihenni szombatig, mert szombatra akartam meggyártmányozni készre, jól.

és "csak úgy", SZŐRMELLET (sic! a szőrmell eredetét privátul elmondom annak, akit érdekel, eggyen-ketten meg már ismerik a történetet) megkérdeztem a plusban (gy.k. a négybetűs bót) az egyik kedves pénztáros- (vagy mindenes) lányt, Anitát, hogy ismeri-e, használt-e már valaha PASZTERNÁKot, lévén, Nigella a pásztor pitéjének a tetejének a kuNpipüréjébe paszternákpürét kever, és végre legalább ebben hadd legyen autentikus a szombati kaja, ha már nem marha- és sertéshúsból, hanem puJka- és sertéshúsból készítettem, erre azt mondja, persze, rendszeresen, hiszen az anyósa (az ANYÓSA!) termeszt paszternákot (is).
és néhány perccel később odajött, és megkérdezte, jöszök-e holnap (tegnap), mert HOZ NEKEM a két szép szememért, lévén, a négybetűs bótban nem lehet ilyesmit kapni.

mondoK, hoppá!

és másnap (tegnap) HOZOTT! két hatalmas, kemény, egészséges, édeskésen-illatos rúd igazi eredeti paszternákot!
még ilyet! :O

na és a másik történet, hogy

néhány hete kaptam egy JÓ NAGY munkát, amihez CAT-tool használatát kérték (gy.k. fordítássegítő szoftver), na és az enyém verziómmal megoldhatatlannak bizonyuló technikai problémák keletkeztek; akkor szkájpon segítséget kértem egy kedves kolléganőmtől, aki oda is meg vissza is önzetlenül, kvázi azonnal, mosolyogva segített! :O

ha nem segít az ő magasabb verziójújával, hehe, akkor kénytelen lettem volna egyesével, cellánként átcsinálni az egészet. így egy csomó időt megtakarított nekem.
mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, a két szép szememért.
pedig élőben még soha nem is taláxottunk!

és ami hű, de vicces, hogy mindkettejük segítségét kézműves bonbonkészlettel háláltam meg, pedig, hehe, velük már nem olyan csomómentes, vagy gördülékeny, vagy problémamentes a kapcsolatunk.

már csak azért sem, mert mindkét kedves lány eltűnt a csokizóból, és az új pultoslányok egyrészt hímneműek, másrészt nem tudnak sem kivonni, sem összeadni, harmadrészt az egyik nem ismeri a ristrettot, noha az itallapon szerepel... a rendkívül-fontos-pénteki-privátprogram-előtti-hirtelen-csütörtök-esti-megbetegedésről nem is beszélve.

de a termékeik azért még etetik magukat, jól.

a harmadik, nemrég-történt önzetlenséges történet, hogy okt. 31. ugye szabadnap volt, mert nov. 1. meg munkaszüneti nap, amikor nem szok rendelős előfizetős ebéd lenni, és ahonnan rendelni szokunk ebédet, ott a futár kérdezte, hogy akarunk-e, mert a törzsvásárlóiknak igény esetén mégis lehet.
mondoK, és mi a választék?
mondja, beszéljem meg az Andrással, és jó lesz.

na, kifogástalan tárgyalástechnikámnak köszönhetően mindkét napra azt kaptuk, amit kértem, de nem is ez a lényeg, bár már ez is megérne egy... misét? vagy utánakiabálást?, hanem hogy a halottaknapi pizza az (menüáron!) nem ám egy 20x15 centis doboznyi volt, hanem 30 centis, EGÉSZ, KEREK PIZZA! KETTŐ!
mert kettőt kértünk, a kisebb menüméretre számítva.
és a másnapi kedves kolléga megerősítette, hogy igen, ez olyan áron volt.
még ilyet! :O

na, mostanában más nem történt. ;-)

megen' tanultam valamit...

ÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚGY csípom a nyelvünket, a magyart, hogy csak na!

ráakadtam egy gasztroblogra (egy másikra!), és ez szerepel(t) benne, így:

"Általában füstölt nyúlját veszek..."

na, KÖZÜLETEK hányan tudják, miaza NYÚLJA?!

perszehogy én sem tudtam. lévén, én dunántúli vagyok.

na de

megkérdeztem a blogger hölgyet, és igen készségesen, igen precízen válaszolt:
"Az oldalasról leválasztott húsos, porcogós rész, füstölt bordacsontnak is nevezik."
mik nem vagynak... :O
egy szín-magyar sem tudhat mindent magyarul, még ilyet! :O

Ta(ta) - Ta(llinn) gyalog

kíváncsiságból googlemapsoltam.
Tata-Tallinn- (gy.k. az Észtország) útvonalat néztem.

gépjárművel ~1800 km, a kontinensen.

semmi opciót nem változtattam meg, csupán a gyalogos verzióra kattintottam, szintén kíváncsiságból.
eredmény: ~3500 km! (rofl) :-D

szeretném, ha ezt nekem valaki megmagyarázná.

GYALOG miért kéne ide-oda-amoda kompolni, még ha mégoly izgalmas is így az utazás?!
az ember lánya azt hinné, a szerencsétlen gyalogost kímélni próbálná az útvonaltervező, de hát...

"A gyalogos útvonaltervező jelenleg béta verzióban van.
Legyen óvatos – Lehetséges, hogy az útvonal egyes szakaszain nincs járda."

ezt írják. akkor - megvan a megoldás.
gyalogosan MINDENKÉPPEN kell kompolni, nehogy VÉGIG járdán haladhasson a balek. (y)

V-vel kezdődik...,

(mint a Vastyúk),

és ugyanannyi szótag, mint Bázakerettye, mire gondoltam?






















(barkochbázni szeretnék)

vastyúk is talál szeget...

jutott ma eszembe, amikor megláttam a Csokizó legfrissebb, turmikszos itallapját.
és a 3 decis (!), vízalapú (!) KÓKUSZturmiksz neve mellett 1510 (írd és mondd!) forint szerepelt.

mondoK, az ki lesz az, és HÁNYAN lesz az az egy (sem), aki ennyi pénzért (jól látjátok, ezerötszáztíz forintért) fog HÁROM DECILITER (gy.k. az kevesebb, mint egyharmad liter) kókuszturmikszot venni?!
a literár 5033 forintra jön ki.

ugyanaz a termék TEJalappal "csak" 840 pénzért kínáltatik.

fenti (költői) kérdést feltettem a kedves pultoslánynak is, aki igazán finom KVt szok mindig csinálni (étcsokifélgömbbel, ásványmentes vízzel, jól), de az ő válaszát - szerzői jogaira hivatkozva - nem írom ide.

akkor némi telefonos segítséget igénybe véve kiderült a miért hogyanja: az elefántcsontparti származású, franciaországi csomagolású kókuszpüré NAGYON SOKBA kerül, ez a válasz a kókuszturmiksz ellenértékére.
hmhm
ANNYIRA nem szeretem a kókuszt, hogy megengedjem magamnak ezt a turmikszlukszust.

a másik dolog, ami a telefonáláskor kiderült, hogy nem lesz kész a 2011. május 14-én (igen, PONT egy hónapja, 31 napja), 2011. június 17-re (az összesen 34 naptári nap) megrendelt egyéni, személyre szabott meglepetéstermék, amit 2011. június 18-án adtam volna át a címzetteknek, lévén, több hónapja megvan a találkozásunk időpontja, azért is voltam biztos benne, hogy ha 34 nappal esemény előtt megrendelem, akkor esemény előttig kész lesz a 4 apróság.
hát.
nem én vagyok a vastyúk.
a ~2 milliárdot sem én nyertem meg.

kénytelen leszök kiszúrni a címzettek (C) szemét (SZEMét, hehe, nem SZEGét) valami kommersz ajándékkal...
whatever.

egyébként

megen' tudatosítottam, hogy a magyar nyelv egyszerűen tökéletes.

(C) L’art pour l’art Társulat, Laár András (hehe, egy napon születtünk)

utóirat: szerencsére kapható a helyen mangó-, banán-, eper-, málna- és marakuja-ízű végtermék is. néhány fillérrel olcsóbbért.